A VÁSZON

A FOLK reDENIMissima eposzt nélkülözhetetlen főszereplőinek seregszemléjével folytatjuk, ma a vászont dícsérjük.

Az alapképletünk DENIM =vászon + festés, ebből indulunk és azt látjuk az idők mélyébe visszanyúlva, hogy a Paradicsomból száműzött embernek a fügefalevélnél tartósabb alapanyagra is szüksége lett, többek között azért, hogy öltözni tudjon. Ezért alkotta meg a vásznat, erre képes ugyanis az ember, ha valami hiányzik neki. Alkot!

Mi is a vászon?

Szótári megfogalmazásban: szőtt anyagtípus, leginkább len- pamut, kender felhasználásával készül.

Torpanjunk meg egy kicsit a szövésnél! Van ez olyan fontos találmánya az embernek, mint a kerék. Az elme és az alkotó kéz több száz évnyi kísérletezésének eredménye, aminek következtében egy hihetelen szakítószilárdságú és kopásállóságú, jól formázható és színezhető anyagot kaptak. A vékonyabb vásznak pedig különösen alkalmasak voltak a testen közvetlenül való viselésre és a hímzéssel való díszítésre is.

Vászon nélkül nem tudtak volna zsákot készíteni, terményeket tárolni és szállítani. Vitorlák sem lettek volna, hogy meginduljanak a vizeken. Tartós, jól tisztítható munkaruha sem lett volna, ami a FOLK reDENIMissima szempontjából is fontos tulajdonsága.

A DENIM története az aranyásók története is, hiszen munkaruhaként megelőzte a divatban történő szimbolikussá válását, előretörését.

Mit tudunk mi a 21. században hozzátenni ehhez? Rajtunk áll, hogy a DENIMből készült ruhák a tengeren úszó szeméthegyekként végzik, vagy kezdünk valamit az ősi alapanyaggal és meglátjuk benne az újrateremtés lehetőségét. Mi az utóbbira szavazunk!