Hímzés fémmel

 Az aranyhímzés vagy fémhímzés eredete a történelem homályába vész. Már az ókorban is ismert volt az arannyal átszőtt vagy arannyal hímzett szövetek használata: az Ószövetség is megemlíti, de találtak leleteket az ókori Egyiptomból, és számos más területen is. Kínában összefonódott a selyemkészítés titkos művészetével. Európába is Ázsiából érkezett, feltehetően a selyemúton keresztül.

Hihetetlenül nagy mesterségbeli tudást és hosszú időt igényelt már a hímzésre alkalmas szálak előállítása is, de ugyanígy a velük való hímzés folyamata is. Nagy becsben tartották ezt a tudást, művészetként tartották számon.

Az öltözékek nemesfémekkel - nevezetesen  arannyal, ezüsttel vagy arannyal bevont ezüsttel  - való  díszítése az uralkodó osztály privilégiuma volt. Ehhez társult még az igazgyöngyök és különböző drágakövek felhasználása a ruhák ékítéséhez. 

A keresztény Európában  királyi udvarokban, és egyházi textileken is nagy előszeretettel alkalmazták ezeket a pompás díszítéseket, amelyek a gazdagságot és hatalmat fejezték ki.

Kép forrása: internet - francia fémszálas hímzés 

A kép forrása: internet - fém szálas hímzés a kölni dóm kincseiből

Kép forrása internet: burgundi hímzés a 15. sz-ból

Sokszor azonban ezeket a ruhákat elpusztították: pénzszűkében az aranyat, ezüstöt levágták és beolvasztották, a drágaköveket is leválasztották. De előfordult az is, hogy a reformáció után a katolicizmussal való szembenállás miatt semmisítették meg a katolikus művészet alkotásait, amelybe a fémszállal ékesített textilek is beletartoztak.

Hogyan alkalmazták a nemesfémeket hímzéshez? 

1. Az aranyat vagy ezüstöt nagyon vékony szállá húzták, majd ellapították és egy selyem mag köré tekerték. ( Korábban állati szőr vagy emberi haj volt a fonál magja, de mivel azok idővel törékennyé váltak, időtállóbb megoldásokat kerestek a mesterek. A selyem vékony, nagy szakítószilárdságú és hosszú életű, így ez tökéletes alapnak bizonyult. )
2. Az aranyat vagy ezüstöt szélesebb, de vékony “szalaggá” alakították, és ezt használták felületi díszítésre.
3. Magát a kihúzott szálat használták felületi díszítésre. Magyarországon ezt a szálat nevezték skófiumnak, divatja mind nyugati, mind keleti hatásokat mutat, és a török hódoltság idején tetőzött.
4. A kihúzott fém szálat egy mag köré tekerték, majd a magot eltávolítva ( tulajdonképpen ) egy fém rugót készítettek. Ezt aztán a szalmagyöngyhöz hasonlóan lehetett fűzni és felvarrni. Ezt a rugót nevezzük franciadrótnak vagy bullionnak.
5. Különböző formájú felvarrható kis lapos formákat készítettek, ezek közül a legelterjedtebb ( ma is, csak éppen többnyire műanyagból ) a flitter.

Kép forrása internet: nyereg az  Esterházy kincstárból

A későbbiekben az aranyat és ezüstöt egyéb fémek használata váltja fel ( ilyen pl. a réz ), a társadalmi osztályok közötti különbségek elmosódnak, és a fémszálas hímzés az elegáns divat része lesz, amely már a polgárságnak is elérhetővé válik. ( Nem pusztán anyagilag, hanem társadalmilag is, ugyanis megszűnnek az alsóbb osztályok öltözködési lehetőségeit korlátozó ruharendeletek. )

Az 1920-as 1930-as években Magyarországon is találunk olyan divatcikkeket, amelyek fémszálas hímzéstechnikával díszítettek.

A második világháború után azonban ez a hímzéstípus kikopik a magyar divatból, olyannyira, hogy ma már nem is igen van szakember aki ismerné a titkait.

Ezzel szemben a világ többi részén, ma is szívesen alkalmazzák akár divatról, akár hagyományos formális öltözékekről ( pl. katonai egyenruhák ), akár miseruhákról legyen szó. Bár úgy tartják, hogy olyan finom, tökéletes alkotásokat már nem tudunk létrehozni, mint elődeink, mert a századok során a tudás egy része sajnos elveszett.

Kép forrása: internet - Torreádor díszruhája, spanyol

Kép forrása: internet - 1988. Michael Jackson fémszállal hímzett fellépő ruhája - Gieves & Hawks,, hímzés - Hand & Lock

Kép forrása: internet - Dolce & Gabbana haute couture bemutató

Kézimunka Akadémia - Springer Orsolya - 2021 karácsonyfa dísz